2007. szeptember 12., szerda

Ünnepek, vizsga, kanapé

Sziasztok!

Újra blogot írunk! A kihagyott néhány hétben nem történt túl sok érdekes. Eric még a nyár elején felajánlotta, hogy ha van affinitásom, akkor letehetek Avaya-s vizsgákat, úgy hogy ő fedezi a költségeket. Sokáig nem foglalkoztam vele, majd kaptam két 1000 oldal feletti kis füzetet :). Majd beregisztráltam a vizsgámat szept. 10-ére (mert különben sosem álltam volna neki). Így az elmúlt hétvégéken meg estéken tanultam, mint kisangyal. Nem is mentünk sehova. Erős lakásundorunk lett. Aztán eljött a hétfő, irány a vizsga. Már egy órával hamarabb ott voltam, megettem egy lélekerősítő Piros Mogyoróst :) Eléggé tartottam az egésztől: a vizsga 85%-tól van csak meg, és csak egy próbálkozás van. A "vizsgáztató" egy nálam fiatalabb srác volt, 5 perccel 10 előtt érkezett meg, negyed óráig telefonált a főnökével, hogy hogyan kell elindítani a tesztet, majd elvette a telefonom és a pénztárcám (nem erőszakkal:) ), és bezárt egy 2nm-es szobába. Hát sokkal nehezebb volt, mint amire számítottam, de meglett! :D
SZóval ez egy jó hétvége volt. SZombaton ünnepeltük Szilvivel az egyéves évfordulónkat, vasárnap meg az én x. születésnapomat. Jó előre megbeszéltük,h nem veszünk semmit egymásnak. Aztán hétvégén mind a ketten titokban hoztunk haza egy-egy tortát, pedig nem vagyunk egy nagy tortaevők :) AZ egyik egy gyümölcstorta volt, a másik pedig egy itteni jellegzetes "Key Lime Pie". Nem is igazán torta, vékony tésztával kibélelt forma, az alja tele ezzel a citromízű krémmel (ami egy speciális lime fajtából készül), a tetején meg sok hab. Ez a floridai hivatalos torta. És én még kaptam egy búvárszemüveget is, régóta fájt rá a fogam, hogy csak amolyan játék szinten tudjam nézegetni a halakat.
Esténként pedig sportolunk: beszereztünk egy beach ball nevű játékot, ami két deszkából meg egy gumilabdából áll, nem fújja el a szél. A labdát sem, meg az ütőket sem, amik olyan nehezek, hogy fél óra játék után vastagabb volt a csuklónk, mint a combunk.
Kicsit csapongok, de sorra jutnak eszembe, hogy mik történtek a hetekben. Van egy új kanapénk a nappaliban! Eric (minden jó forrása Eric:) ), szóval Eric beruházott egy új kanapéba az otthonában, így a régit nekünk ajándékozta. A nagy kérdés persze, hogy kerüljön el Coral Gables-ből a röpke 12 mérföldnyire lévő Miami Beach-re. Itt jött közbe Ines, egy kedves kollégánk, akinek van egy platós furgonja (itt kb minden második ember ilyennel mászkál, függetlenül attól,h építkezési vállalkozó vagy fogorvos). Persze ezzel sem minden fenékig tejfel: defektesen áll a háza előtt. Megbeszéltük, hogy én kicserélem neki a kerekét, és akkor ő kölcsönadja. Reggel el is mentem hozzá, hát ő egy harmadik irányban lakik jó messze. Felmértem a terepet. Először a pótkereket próbáltam mindenféle szerszám nélkül leszerelni az agyon rozsdásodott furgon alvázáról. Mivel ez 5 perc után sem sikerült - meg mivel belegondoltam, hogy ha még fel is rakjuk ezt, ezzel nem lenne okos 50 mérföldet menni - inkább kihívtam az autóklubbot. Nagyon kényelmes, évi $60-ért vagyok tag, a tagság a személyemre szól, és nem kocsira, tehát most is készséggel kijöttek, aztán a faszi 5 perc alatt megragasztotta a gumit, és már indulhattam is a kanapéhoz. Élmény egy ilyen sárkányt vezetni, főleg úgy, hogy hátrafele nem látsz ki semmit, és egyfolytában balra húz a kocsi :). De szerencsésen lezajlott a tranzakció. És van kanapénk!
A spanyolunkon pegid megnőtt az átlagéletkor vagy 15 évvel. Jött két 70 feletti papa, Philippe és Michael. Szorgalmasan járnak vissza már évek óta a kezdőcsoportba :). De lelkesek, és ez tök jó.

1 megjegyzés:

Szabi@molehole írta...

Sziasztok!

Régen volt már bejegyzés... :) Hajrá-hajrá, tudni szeretném mi újság! :)