Haulover Park

Szilvi:
Sziasztok!
Tegnapi napunkat a Haulover Parkban töltöttük. Előre megfontolt szándékkal vittünk magunkkal sütnivaló is.
Szóval a történet ott kezdődik, hogy kitaláltuk, hogy milyen jó lenne kipróbálni, az itt nagyon divatos, parkban sütögetést. Fel is pakoltunk. Hús, saláta, faszén, grillrács, hűtőtáska és egyebek. Sandrába be és irány az öböl. A park elég kihalt volt, de sebaj, nekikészültünk. Olyan faszenet lehet itt kapni, hogy semmi olaj nem kell hozzá, mert a zsákot itatták át vele, úgyhogy csak meggyújtod, és mire elég a zsák, már izzik is a parázs. Na de ha ez ilyen egyszerűen menne...
A zsák alig akar meggyulladni főleg az erős szél miatt. Aztán mikor már éppen lángrakap elnézünk balra és egy nagy nagy vihar jön, a messzi felhőkarcolók már nem is látszódnak... Jobb lesz gyorsan összepakolni. Úgyhogy tűz elolt, cuccok elpakol és spuri be az egyik pavilon alá. Éppen hogy csak odaértünk, amikor leszakadt az ég, de úgy rendesen. Szerencsére azért nem tartott sokáig, jó negyed óra múlva elállt.
Úgyhogy visszatértünk és kezdtük előről. Peti próbálkozott a tűzzel, ami most szélcsendben jobban ment. Rólunk folyt a víz az eső utáni pára miatt, de már nagyon éhesek voltunk.
Nekiálltunk a picanha-nak. Szép darab hús és miközben sül isteni illatokat áraszt. Semmi fűszer, csak só...
Aztán mikor egyben kicsit megsül a széle, lehet szeletelni, és a szeleteket sütögetni tovább. Megéri kivárni, isteni finom lett, hozzá a saláta... nyami.
Desszertnek marshmellows-t ettünk, kicsit megsütve a parázs fölött két kekszecske közé, és egy kis otthoni íz, a Tibi csoki is befigyelt. Peti sokat evett ilyet gyerekkorában, de nekem ez valahogy kimaradt, úgyhogy kíváncsi voltam milyen. Nem rossz! Mondhatni nem rossz!
A mosogatásnál egy nagy nagy hangya is segített. A képen nem látszik, de majd' egy centis volt.
Az öbölben eközben motorcsónakok és jetsky-k száguldozna., A színek egyszerűen leírhatatlanok. Az idő is nekünk kedvezett, felhős volt, úgyhogy nem sütött olyan őrülten a nap, és kellemesen fújt a szél is...
Aztán délután átmentünk az út túloldalára, ami négy sávos lévén nem kis kihívás és ott az óceánban fürödtünk. Itt nagyon sok volt a sirály, meg az a pelikán szerű madár is és olyan alacsonyan röpültek, jó volt nézni őket...